eszter online

vasárnap, november 19, 2006

Sikoly"-tól zokogjon a kormány! – e-tüntetés

Figyelem! Az interneten szinte minden lenyomozható. Ámbár a fél országot nem lehet kirugni/kirugatni, sem lecsukni.

Ismét egy, a kormány lemondását követelő ellenállási mozgalom vette útját, ezúttal meglepő módon.

Az ötlet újszerű, oly annyira, hogy bejelentésével nem tudott mit kezdeni sem a rendőrség, sem az illetékes minisztérium.

„ A békés többség otthon ül!” –hangzott el nap, mint nap a médiában, de milyen alapon gondoljuk, hogy ők mind Gyurcsány Ferenc programját támogatják –vagy esetleg mégis vannak közöttük a tüntetőkkel szolidarítást vállalók is?

Ez az ellenállási mozgalom még mindig nem tökéletes megoldás az arányok kifürkészésére, de most az utcai demonstrálásra kevésbé kapható tömegnek is lehetősége van hallatni magáról.

A mozgalom az Internet kapcsolattal rendelkező, a miniszterelnökünk lemondását követelő honfitársakat arra kéri, hogy a kormány különböző nyilvános címeire e-mailben küldjenek levelet, és fejtsék ki követelésüket, vagy, ha úgy gondolják, tegyék fel kérdéseiket. A szabad vélemény-nyilvánítás jogára alapozva pedig, ez teljesen törvényszerűnek látszik, és gyakorlatilag ingyenes, hiszen 2 perc alatt lehet már regisztrálni egy e-mail címet.

A november 20-tól induló kormányellenes tüntetés célja a békés, ám elégedetlen többség sikolyának hallatása, melyet eddig az otthonok fala többnyire leszigetelni látszott.

A mozgalom honlapján –www.sikoly.hu –különféle kreatív ötleteket is adnak, például elektronikus transzparensek készítésére, fejlesztve ezzel a számítógépes rajzkészségünket.

A weblap természetesen minden jogellenes tevékenység mellőzésére int, hiszen, nem a szerverek lefagyasztása a cél, sokkal inkább az, hogy a hivatalok olvassák is el, és figyeljenek fel a véleményekre.

Jelenleg is országszerte folynak a tüntetések, ám az időjárás egyre mostohább körülményeket támaszt a szabadban demonstrálóknak, még, ha azt autójukban is töltik egy-egy útlezárás alkalmával. Az utcai politizálással, a támadásokkal és intézkedésekkel kapcsolatban kritika érte már mindkét oldalt, de egy biztos: ez a tüntetés garantáltan erőszakmentes lesz.

forrás:www.sikoly.hu

Koltay Gabor uj filmje: Horthy

Horthy. A kormányzó

Koltay Gábor új filmje

november 20-tól

az Uránia Nemzeti Filmszínház müsorán

(1088 Budapest, Rákóczi út 21.)

Az István, a király, a Julianus barát, a Honfoglalás, a Sacra Corona és a Trianon rendezöje új filmjében Horthy Miklós kormányzó életét és a két világháború közötti Magyarország történéseit mutatja be az események koronatanúi, a Horthy-család tagjai, a Kormányzó menye, özv. Horthy Istvánné, gróf Edelsheim Gyulai Ilona asszony és a Kormányzó unokája, ifj. Horthy István, továbbá közismert történészek és közéleti személyiségek közremüködésével. Több mint hatvan év után az elsö objektivitásra törekvö mozifilm a Kormányzó életének legfontosabb negyedszázadáról. A filmben közremüködnek:

Almási Szabó János, Bíró Zoltán, Boross Péter, Deák István,

Gidai Erzsébet, Kovács Dávid, Nemeskürty István, Raffay Ernö, Salamon Konrád, Szerencsés Károly, Szita Szabolcs, Takaró Mihály, Török Bálint és még sokan mások, valamint Szélyes Imre,

Kautzky Armand, Bánffy György, Csurka László,

Ferenczy Csongor és Sipos Imre.

Gyártó és forgalmazó:

Korona Film

1026 Budapest, Gábor Áron u. 8.

Tel./fax: 200-8403

E-mail: kfilm@hu.inter.net

Idézetek a filmböl

Nemeskürty István:
A kormányzó újrateremtette az évszázadok óta nem létezö magyar államot. Ez Horthy Miklós elévülhetetlen érdeme.

özv. Horthy Istvánné:
Drága halottaink akkor fognak boldogan nyugodni, ha az ország munkával, becsülettel újra felépül.

ifj. Horthy Miklós:
Ahhoz, hogy mai lehetöségeinket kihasználjuk, arra van szükség, hogy a magyarok érzéseikben összefogjanak.

Antall József:
Horthy Miklóst magyar hazafinak tartom, akit a nemzet tudatában is tisztességgel el kell helyezni.

Részletek a kritikákból

Magyar Nemzet:
A hiteles, megrázó, izgalmas dokumentumfilm rehabilitálta Horthy Miklóst a ma is gyakran elhangzó igaztalan vádak alól.

Napi Ász:
A második világháborút követöen a Horthy korszakról csak rosszat lehetett hallani, az rögzült a felnövekvö generációk tudatában, hogy Magyarországon fasizmus volt. A rendezö filmje segít a történelmi fehér foltok tisztázásában.

Vasárnapi Újság:
Az a legfontosabb értéke ennek a filmnek, hogy az igazságot igyekezett helyreállítani.

Magyar Fórum:
Horthy Miklósról filmet készíteni, s a müvet letenni a nemzet asztalára nem egyszerüen filmmüvészet, nem is csupán beleszólás egy történettudományi perbe, hanem hozzájárulás a magyar megmaradáshoz. Érdekes módon a legaktuálisabb tett, ami ma elképzelhetö .

Hungary's cold civil war


by George Schöpflin (George Schöpflin is a member of the European parliament
for Fidesz (Hungarian Civic Union) and was Jean Monnet professor of politics at University College London.)

14 - 11 - 2006
Hungary's 1956 anniversary season has been dominated by bitter polarisation. Unless imaginative steps are taken to restore political legitimacy, it could get even worse, says George Schöpflin.



From the outside, Hungary looks like a fairly conventional democracy with a left wing (currently in power) and a right wing (in opposition), each having its turn at governing the country.
All the institutions of democracy seem to be in place, with civil society, independent judiciary and the usual checks and balances. You have to be Hungarian to understand that this is a facade and that behind it, things have gone disastrously wrong. It is no exaggeration, though outsiders find this hard to credit, that Hungary is in a state of cold civil war.
If something is rotten in the Hungarian political system - and only the most optimistic would deny this - then the rottenness flourishes behind barriers of great thickness, to the point of impermeability. These barriers are built to keep out critical opinion and alternative perspectives that might disturb the existing status quo. They are barriers of the mind and are constructed of words, of rhetoric, of abuse, of accusations and of projecting one's flaws onto one's opponents, who then become, for political purposes, enemies.
Besides, the two words - ellenfél and ellenség - are very alike in Hungarian.
On the fiftieth anniversary of the 1956 revolution, unquestionably one of the most inspiring and moving events in Hungarian history ever, some of the hard reality of the cold civil war, fought until then with words, spilled over into physical violence.
On 23 October 2006, the anniversary of the start of the revolution, a peaceful and legal commemoration in Budapest, organised by the opposition, was dispersed with extraordinary brutality by the police. The crowds were already leaving when the police weighed in with mounted charges, teargas grenades, rubber bullets fired at people's heads, water-cannon and steel truncheons.
From now on, 23 October will not just be a day for commemorating a revolution aimed at restoring democracy and freedom, but also as the moment when many people's faith in democracy was shaken to the roots. To ensure that no one is called to account for the behaviour of the police, the government has placed all the relevant files on the secret list for eighty years. When the chief of Budapest police was called before a parliamentary committee, the left-wing members walked out, the police chief refused to answer questions and then walked out too. Civil society is as deeply divided as party politics and the Hungarian branches of the various international human rights bodies also lean to the left, which explains why their response to the events has been muted.
It is in this sense that the memory of 1956 and events of today have become merged. If anything, the commemoration has simply exacerbated matters. The government expected trouble and used the events to ensure that the right's mobilisation of protesters would not happen again - people have been intimidated. In a broader perspective, the Hungarian political system has become completely blocked. There is no possibility of movement in parliament while the left maintains its unity and, thereby, its majority. In formal legal terms, the government is covered. But politically the division is so deep as to make democratic politics effectively impossible.

A question of legitimacy
This is where law and politics diverge. Politically, the government is acting as if it were a beleaguered minority and is seeking every opportunity to erode the opposition. In total, there have been five major steps in this process.
× the left-wing government, headed by the Magyar Szocialista Párt (Hungarian Socialist Party), won the April 2002 elections and embarked on a massive spending spree, for which there was simply not enough money.
× when taken to task by the European Union for overspending (as a potential member of the eurozone, Hungary is expected to keep within the Maastricht criteria), the government responded by returning figures that concealed the real state of affairs. Brussels knew this, of course, and sent the figures back, demanding a new convergence plan. (Most recently, on 9 November in Budapest itself, the EU financial affairs commissioner Joaquín Almunia issued another warning that Hungary was in a very difficult situation and that if the government neglected its obligations to the EU, a partial suspension of cohesion funds transfers would not be out of the question. This is diplomatic language veiling an unusually tough message).
× the government announced an austerity plan, which Hungarian public opinion received with bad grace, given that only a few months earlier the left had been insisting that the economy was fine.
×the sensational leaking on 17 September of prime minister Ferenc Gyurcsány's speech to a party gathering in which he boasted of having lied "morning, noon and night", which provoked demonstrations outside parliament. × the local government elections, held on 1 October, in which the left was badly defeated, losing control of every county apart from Budapest. Public opinion polls have been showing a growing wave of support for the opposition Fidesz (of which I am a member).
In a very real sense, Hungary and the Hungarian political system are in a profound dilemma: what to do when the legally elected government loses its popular support, cannot renew it, insists that its formal legal control of power is legitimate and is sufficient for the exercise of power. The informal rule-book of democratic behaviour would say that the government should observe self-limitation and accept that it must renew its legitimacy, either by making concessions or calling new elections. It has lost its connection to society and must re-establish trust.

There is no sign that the government is ready to do this; on the contrary. Hence the democratic system is blocked and, as long as the will to launch a course correction is absent, there is no way of returning to something like a political equilibrium. The result is the ever more dangerous polarisation that has gripped the country.
Until the present crisis, there appeared to be some tacit limits to the exercise of power - above all, a recognition that there were national interests that transcended those of the political parties. This is now in doubt. The left seems to be so thoroughly shaken that it has come, not wholly consciously, to conclude that its interests are those of the country and of Hungarian society, and that those who oppose it are evil-minded, hostile and deserve to be eliminated.
Much of the language used by the left backs up this proposition.
A socialist MEP, Gyula Hegyi, published an article in the Guardian ("We evacuate the territory of the left at our peril", 25 October 2006), in which he accused Fidesz of keeping "its doors open to the extreme right" and said that the former Fidesz prime minister Viktor Orbán "encouraged the rioters". There is no evidence to support these accusations, but they are the standard fare of leftwing discourse in Hungary.
Even more extreme was an article by András B Göllner, a government insider, in the Los Angeles Times ("Hungary's anti-Democracy Revolution", 7 October 2006), which went so far as to claim that Orbán was on a par with Hitler. Not only is this untrue, but the language simply enhances the polarisation. It is inconceivable that a leftwing commentator would allow himself or herself to equate the leader of the democratic opposition with Hitler.

A political trap
Because the left is aware of the need to keep the European Union persuaded of its credentials, it has begun a campaign to discredit Fidesz abroad. Hungarian ambassadors have been instructed to spread negative information about Fidesz and Orbán, a move that seriously undermines the impartiality of the civil service, though a majority of diplomats are left leaning anyway. In effect, the left is hitting out with whatever methods it can use, regardless of the basic rules of democracy.

The primary target is Fidesz, the main opposition party, which now has a solid majority in the polls - disappointed socialist voters have begun to drift rightwards. But if the left were successful in its campaign to discredit Fidesz and marginalise it, the outcome would be significantly worse. For the time being, Fidesz is leading public opinion and thereby giving it a recognisable political quality; but if Fidesz were to be eliminated, then the left would have to face a much more serious threat, that of a spontaneous anti-government movement driven by popular anger. The left inherited an economy on taking office in 2002, that was in a reasonable state, despite its clumsy attempts to blame Fidesz for the present crisis. The overspending has now created deficits and foreign debts which the Hungarian taxpayer has to shoulder. Real incomes are expected to shrink by 10%, and the budget deficit is over 10%. For the moment, foreign investment is still flowing into Hungary, but if the political instability were to spread, that movement would stop. The economic crisis is dire, and it can only be tackled with popular support, which means renewing trust and legitimacy. A key role in the crisis has been played by the media, around four-fifths of which reflects the views and assumptions of the left. Where much of the media thus acts as an echo chamber and fails to observe its critical function, the left is deprived of a key instrument for understanding the reality of the situation.
In his "lying" speech, Gyurcsány freely admitted that the media are "prepared" and "involved" in what the goverment does; alarmingly, no one sought to deny this. Hence the language and ideas of the left, in unquestioningly reinforcing the presumptions of the government, have become a trap. In effect, the Hungarian left has acquired all the characteristics of a closed society (an especially ironic outcome, given that the Hungarian-born billionaire philanthropist George Soros has spent a good deal of money on the left precisely to promote an open society).

A way out?
Anyone looking at events in Hungary in the round will certainly see all the elements that are moving the country towards a potential tragedy. It is as if the Hungarian political elite has lost the capacity to stop the juggernaut, so that the left's insistence on the dangers of a far-right coup could become a self-fulfilling prophecy. Something like the atmosphere of war psychosis that Andrew Stroehlein found in the United States can be discerned in Hungary, except that the "enemy" is immediately present and not some faceless terrorist abroad (see "The war in American hearts and minds", 11 September 2006).
There is a Hungarian warning against "painting the devil on the wall, lest it appear." This is precisely what is happening. The left has conjured up the non-existent threat of a fascist, right-extremist, anti-democratic movement coordinated by Fidesz and it is doing what it can to make this a reality by its actions. The left quite fails to see that wiping Fidesz off the map would bring something far worse into Hungarian politics.
Is there a way out?
Fidesz has called for a government of experts that would establish the real situation about the economy and elaborate a reform programme on that basis - the government's data is trusted neither in Hungary nor abroad. The proposition would allow the government to save face and escape the trap that it has devised for itself, but the left has ignored it. This leaves three possible scenarios. There could just be the kind of sudden, rapid collapse of the left's self-confidence that is predicted by catastrophe theory, perhaps brought about by some relatively trivial, unexpected event.
Another possibility is the acceptance of some kind of external intervention, like arbitration via the good offices of the European Union by a commission of "the wise". This could legitimate the much needed spending cuts which the government is unable to impose on its own.
This would be humiliating for Hungary, but better than the last option: the eruption of popular violence, the declaration of a state of emergency and the suspension of democracy. If that were to happen, all bets would be off and the European Union would be faced with an unprecedented crisis of its own. All in all, this is not a happy time to be Hungarian.

Bad Democracy Awards...

... is one of the most cliked-on page on openDemocracy. It is so popular that we reached thousands and thousands of page-views this month after our "bad" team decided to nominate Hungary's Prime Minister Ferenc Gyurcsany as one of the shortlisted candidate. We received a lot of e-mails -some congratulating us, some angry ones arguing against our pick- and people left passionate, lenghty comments on our forums. But what happened last month came as a surprise: our website's server went down when some individuals, courageously hiding behind a Hungarian IP adress, hacked our Bad Democracy page with "denial of service" attacks. In simple terms,hackers have been writing a script placing automated votes on our Bad Democracy poll, hitting the page every second and consumming our server's ressources, thus causing it to crash.

So who's the Bad Democract here? It makes little doubt that the official candidates are guilty, but by pushing us to close the pool down - even momentarily- the hungarian hackers proved they could also be bad-democrats by harming a deliberative process that, even if largely meant to be fun, aimed to promote dialogue and trust between oD readers, contributors and staff.

www.opendemocracy.net

péntek, november 17, 2006

Ferenc Puskás

chosen as Hungary's Golden Player to mark the UEFA Jubilee in 2004.

He was a star player for Kispest Honvéd FC and Real Madrid CF. He led Panathinaikos FC to the European Champion Clubs' Cup final as a coach. And now he gives his name to Hungary's national stadium.

Early starter
It is no surprise that Ferenc Puskás is his country's Golden Player. Puskás remains the greatest name in Hungarian football. Born in Budapest on 2 April 1927, his first mentor was his father, a coach with Kispest Athletic Club where Ferenc played under an assumed identity - Miklós Kovács - until his 12th birthday when he was officially old enough to join in.

Childhood friends
Even before then he had met his best friend and future international colleague, József Bozsik, who would win 101 caps to Puskás's 85. "I was three or four years old when Bozsik moved into our neighbourhood," he explained. "We soon became friends and had a secret sign - if I knocked on the wall, it meant: let's go and play football."

On the ball
Puskás was blessed with one of the best left feet in the history of the game, yet it was the ball which, he always said, was his "kabala" or lucky charm: "I'm only calm when I have it with me." With it, the inside-forward won five Hungarian championships with Honvéd, was the league's top scorer on four occasions, claimed an Olympic gold medal in 1952, and finished runner-up at the 1954 FIFA World Cup as Hungary surprisingly lost to Germany.

Wembley win
He was a national celebrity and there is a publicity shot of him and his 'Magical Magyars' team-mates laying the foundations at the Népstadion, now the Ferenc Puskás stadium. That Hungarian side was perhaps most famous for beating England 6-3 at Wembley on 25 November 1953, when Puskás scored two of his 84 international goals. However, the team broke up with the 1956 Revolution, which erupted at a time when Honvéd were touring abroad.

Conquering Europe
Puskás duly joined Real Madrid, where he further embellished his reputation. Playing alongside Alfredo Di Stéfano, Francisco Gento and Luis Del Sol, he registered 324 goals in 372 games for the Spanish giants (finishing as the Primera División's leading marksman for four seasons), and was involved in seven Spanish title triumphs and three successful European Cup campaigns - most notably in 1959/60, when he scored four times in the 7-3 final victory against Eintracht Frankfurt.

Galloping Major
Watching television images of that match, it becomes clear that the 'Galloping Major' didn't actually do too much leg work. Instead, he moved slowly but inexorably towards goal before letting fly shots from all possible angles and distances.

On the bench
Puskás eventually retired from playing in 1966. He would coach teams in Spain, the United States, Canada, Paraguay, Chile, Saudi Arabia and Egypt until, in 1993, he took charge of the Hungarian national side for four fixtures. Yet the highlight of his career on the bench came in Greece with Panathinaikos, whom he guided to the European Cup final in 1970/71. It is through his exploits on the pitch, however, that he has the status of a sporting legend.

............................................................................

PUSKÁS FERENC
Született: 1927. április 2., Kispest
eredeti neve: Purczeld Ferenc
Válogatottság/gól: 85/84 (magyar), 4/0 (spanyol)
Posztja: bal összekötő
Klubjai játékosként: 1942-49 Kispesti AC, 1949-56 Bp. Honvéd (magyar bajnokságban összesen: 349 mérkőzés/358 gól), 1958-67 Real Madrid (spanyol bajnokságban összesen: 179/154)
Klubjai edzőként: Alicante (spanyol), San Francisco Gales (amerikai), Vancouver Royals (kanadai), Panathinaikosz (görög), Colo-Colo (chilei), Szaúd-Arábia válogatottja, FCL Murcia (spanyol), AEK Athén (görög), al-Maszri (egyiptomi), Soi de América és Cerro Porteno (paraguayi), Panhellenic Melbourne (ausztrál), Magyarország válogatottja (1993. április-július, 4 mérkőzés)

Legnagyobb eredményei játékosként:
A magyar válogatottal: olimpiai bajnok (1952, Helsinki) - világbajnoki ezüstérmes (1954, Svájc) - Európa-kupa győztes (1953)
A Budapest Honvéddal: ötszörös magyar bajnok (1949-50, 1950 ősz, 1952, 1954, 1955) - négyszeres magyar gólkirály (1947-48: 50 gól, 1949-50: 31, 1950 ősz: 25, 1953: 27 gól)
A Real Madriddal: háromszoros BEK-győztes (1958-59, 1959-60 - a döntőben négy gólt szerzett, ami máig rekord, 1965-66) - kétszer a BEK-sorozat gólkirálya (1959-60: 12 gól, 1961-62: 7 gól - holtversenyben) - Világkupa-győztes (1960) - hatszoros spanyol bajnok (1960-61, 1961-62, 1962-63, 1963-64, 1964-65, 1966-67) - kétszeres Spanyol (Király) Kupa-győztes (1958, 1962) - négyszeres spanyol gólkirály (1959-60: 28 gól, 1960-61: 27 gól, 1962-63: 26 gól, 1963-64: 20 gól) - Világválogatott (1963), Európa-válogatott (1965) - az Aranylabda-szavazáson 2. (1960), 4. (1956), 5. (1961), 7. (1959)

Legnagyobb eredményei edzőként:
BEK-döntős - Panathinaikosz (1971) - háromszoros görög bajnok - Panathinaikosz 2 (1970, 1972), AEK Athén 1 (1979) - egyszeres ausztrál bajnok (1991) és kupagyőztes (1990) - Panhellenic

Kitüntetései:
* A Nemzet Sportolója (2004)
* A XX. század legjobb magyar sportolója
* Halhatatlanok Klubjának tagja (1991)
* Golden Foot-díjas (2006)
* Európa Bajnoka (2006)
* A sportági Hírességek Csarnokának tagja
* NOB Olimpiai Érdemrend (1997)
* Köztársasági Elnök Arany Emlékérme (1997)
* Magyarság Hírneve (1997)
* a FIFA S.O.S. gyermekfalu mozgalmának magyarországi nagykövete
* alezredessé (1992), majd ezredessé (1995) léptették elő a Magyar Honvédségben.

TOLDI

Ég a napmelegtõl a kopár szik sarja,
Bár ezt Gyurcsány Ferenc soha be nem vallja.
Pedig még legénytoll sem pelyhedzik az állán,
Iszony sok hazugság áradt ki a száján.

Õ viszi a szót most már a kormányon,
Elkúrtuk elvtársak, de ezt sosem bánom.
A CNN csatornán megremeg a beste,
Hazudtunk reggel, éjjel és hazudtunk este.

S hol van Hiller Pityu, merre leng a karja?
Tikkadt szöcskenyájak legelésznek rajta.
Ösztövér kútágas, hórihorgas gémmel,
Lendvai Ildikó folyton Fideszt kémlel.

Juhász Ferenc bezzeg honvédõ rutinnal,
Felszólít és fröcsög fékevesztett kínnal.
Elvtársak figyeljünk, kezünkben az irka,
Én vagyok a Juhász, ti meg a sok birka.

Írjátok hát össze, kit és hogyan láttok,
Így talán megmentjük a bukástól a pártot.
A Köztársaság téren remegnek a combok,
Feri most segítsél, ha kimegyek, mit mondok.

Ne aggódjon senki, majd én beszélek,
Mert az orvos is megmondta, én senkitõl se félek.
Felírva a kórkép egy fél cédulára,
Ebben hasonlítok talán Horn Gyulára.

Egykor jobban állt tán rajta a pufajka,
Õ hazudott rosszul, és leszakadt a pajta.
Én már rutinból szöktetem a szókat,
Fogam kerítésén árad ki a szózat.

A gáz árát emeljük, kifosztjuk a népet,
Mindehhez a paraszt vágjon majd jó képet.
Talán tüntetgetnek, de én azt hol bánom,
Én maradok úgy is a reformkormányon.

Ne fájjon a fejünk, a választást megnyertük,
Az MTV ostromát böszmén le is vertük.
Böszme frakcióban böszme fejek ülnek,
A gyurcsányi szóra szemek kerekülnek.

Míg õk egymással vannak elfoglalva,
Lángokban áll az ország és ketyeg az óra.
Jó reggelt magyarok, ébredjetek végre,
A Gyurcsány-csomaggal kivittek a jégre.

Ferencünk nem mond le az elnöki posztról,
És nem mond le biza a kiemelt kosztról.
Hogy mi lesz belõle? Nem tudja még senki,
De jobb lenne nekünk a beszélõn keresni.

Mintha pásztortûz ég õszi éjtszakákon,
De nem pásztortûz az, a rendõrkocsit látom.
Parázslik a vidék, lángol a fõváros,
Most lépjetek gyorsan, ki bármiben sáros.

csütörtök, november 16, 2006

Kempigek- Szallodak?

(...) A mai nappal a Magyar Országgyűlés elfogadta a 2000.
évi CXII. Balaton törvény módosítását, mely lehetőséget teremt a
balatoni kempingek további beépítésére. Képzeljétek el, milyen jó lesz
majd pár év múlva 4-5 emeletes szállodakomplexumokat találni a
kempingek helyén! A közvetlen part menti telkek esetében a beépítési
százalékot 10%-ról 15-re emelték (ez persze még nem tartalmazza a
sok szép aszfalttal leburkolt parkolót, utat, mely a szállodákat fogja
majd kiszolgálni): vajon ez mekkora értéknövekedést jelent az SCD-Holding
nak (akik a kempingek tulajdonosai a partokon)? (az összeg mindenesetre milliárdokban mérhető).

Az ügy pikantériája, hogy a módosítást az Országos Területrendezési
Terv módosítására irányuló törvényjavaslattal nyomták át a
parlamenten, iszonytató gyorsasággal, gyakorlatilag minden
közigazgatási egyeztetés nélkül. A módosítást 319 képviselő szavazta
meg, bárcsak minden kérdésben ilyen egyetértésnek, békének,
összeborulásnak lehetnénk tanúi! A Fidesz 114, a KDNP 21, az MDF 7
szavazattal támogatta a módosító javaslatot, ellenszavazatot kizárólag
a fideszes Bernáth Ildikó illetve 18 egyéb (MSZP-s illetve SZDSZ-es)
képviselő nyújtott be.

Költői kérdés:
1.Képviselőink ennyire nincsenek tisztában a módosítás horderejével
(nem lehetett sok idejük az ügy áttanulmányozására) vagy
2.Nagyon is tisztában vannak és ők is részesülnek a sült gesztenyéből?
Szerintetek??


Akit még érdekel az ügy, a www.mkogy.hu honlapon tovább
bogarászhat. Az iromány száma:T/969.

„3 . § A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének
elfogadásáról és a Balatoni
Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000 . évi CXII.
törvény 19. §(1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

19 .§ (1)A kempingek területének más célra történő igénybevétele csak
zöldterületként 4%-
os beépítettséggel vagy a turizmus fejlesztését szolgáló vegyes
területen, üdülőházas
üdülőterületen, illetve a különleges területfelhasználási egységek közül
a vízpartrehabilitációs szabályozási követelményekben
meghatározottakban

a) közvetlen Balaton-parti kapcsolat esetén 15 %-os beépítettséggel;
b) a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel
érintett, eredetileg közvetlen Balaton-parti kapcsolattal rendelkező
területen a visszamaradó telekre meghatározott területfelhasználási
egység vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekben
meghatározott beépítési százalékával, ha közvetlen parti kapcsolatáról
30 m széles közhasználatú parti sétány kialakítására alkalmas
zöldterület területfelhasználási egység kisajátítása céljából lemondott;
c) a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel
érintett, közvetlen Balaton-parti kapcsolattal nem rendelkező területen
meghatározott területfelhasználási egység vízpart-rehabilitációs
szabályozási követelményekben meghatározott beépítési
százalékával ;
d) a Balatoni Kiemelt Üdülőkörzet partközeli településeinek területén
lévő balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel nem
érintett területen a településrendezési tervekben meghatározható
beépítési szabályok szerint
történhet."

Gergényi kitüntetését halasszák el! -

A fõvárosi KDNP frakció nyilatkozata
2006.11.14

NYILATKOZAT

A Fõvárosi Közgyûlés hónapokkal ezelõtt döntött Gergényi Péter Pro Urbe díjáról, azóta azonban olyan események történtek, melyek indokolttá teszik a kitüntetés átadásának elhalasztását.

A 28/1992. (X. 1.) Fõv. Kgy. Rendelet szól a fõvárosi kitüntetõ díjak adományozásáról. Ennek 2. § (1) bekezdése szerint „Pro Urbe Budapest” díj adományozható a fõváros érdekében végzett kiemelkedõ eredményességû, maradandó értékû, megbecsülést kiváltó tevékenységért. Átadására november 17. alkalmából kerül sor.

Az október 23-án az Astoriánál történt rendõri intézkedések miatt több vizsgálat is folyamatban van a Budapesti Fõkapitány vezette akció ellen. Maga a Fõkapitány ellen is érkezett feljelentés. Ez a légkör és a függõ jogi helyzet – a KDNP frakció megítélése szerint – nem alkalmas arra, hogy a díjat átadják. Ha a vizsgálatok véget érnek, és nem tárják fel Gergényi Péter felelõsségét, akkor nyílhat csak mód a díj átadására.

Kérjük ezért Demszky Gábor urat, halassza el a kitüntetés átadását. Kérjük továbbá Gergényi Pétert urat is, hogy bölcs belátást és józan önmérsékletet tanúsítva nyilatkozzon úgy, hogy a díjat csak a vizsgálatok lezárulta után veszi át, ha az õt nem marasztalja el. Amíg tart a vizsgálat, addig tevékenysége nem mondható – a rendelet szavaival – „megbecsülést kiváltónak”, „kiemelkedõ eredményességûnek” vagy „maradandó értékûnek”, csak vitatottnak.

Budapest, 2006. november 14.

Rétvári Bence sk.

KDNP fõvárosi frakció

szóvivõ

hétfő, november 13, 2006

Polgári engedetlenségi mozgalom!

Figyelem!

A JOBB SALGÓTARJÁN mozgalom szimpatizánsai felhívást intéznek minden magyar polgárhoz, akinek elege van a kommunista Gyurcsány-kormány hazudozásaiból.
Kérünk mindenkit, hogy 2006. november 15-tõl, minden este 8 órától, az otthonában lévõ villamos berendezéseket kapcsolja be, úgy hogy azok a lehetõ legjobban terheljék meg a villamosenergia rendszert. Tegyük ezt negyed órán át. Ha több százezren egyszerre megterheljük a rendszert, az lekapcsol, és Magyarország sötétbe borul. Egy háztartásban napi 30 FT többletköltséget jelent. Viszont így szabotálhatjuk a kormány és az ország mûködését. Olasz,-Francia,-Németországban már bevált módszer.

Elõnyei:
- teljesen legális tevékenység, nem büntethetõ
- teljes névtelenség, mindenki otthonról részt vehet benne
- a taxisblokádhoz hasonlóan, eredményre vezetõ

Csatlakozzatok, és küldjétek tovább ezt a felhivást a lehetõ legtöbb helyre!

szerda, november 01, 2006

Volksaufstand 1956 (kurz zusammengefasst)

Revolution

Der Ungarische Volksaufstand begann am 23. Oktober 1956 mit einer Großdemonstration in Budapest gegen die sowjetische Unterdrückung. Die damaligen kommunistischen Machthaber sprachen von Konterrevolution.

Niederschlagung

Der Aufstand wurde am 4. November durch Sowjetpanzer blutig niedergeschlagen. Bei den Kämpfen, die in Budapest bis zum 15. November dauerten, kamen etwa 20 000 Ungarn ums Leben. Die erhoffte Hilfe aus dem Westen blieb aus. Bis 1963 wurden etwa 400 Menschen, vorwiegend Arbeiter, als Vergeltung für den Volksaufstand hingerichtet.

Cimek!!!!

Mindenhova írni kell, lehetőleg küldjetek sok fotót is.

1. A szocialdemokraták Unios elnökének P. N. Rasmussen e-mail cime:
poulnyrup.rasmussen-assistant2@europarl.europa.eu

2. Az Europa-Parlament elnökének Josep Borrell Fontelles e-mail cime:

jborrell@europarl.eu.int

3. A The European Ombudsman P. Nikiforos Diamandouros e-mail cime:

euro-ombudsman@europarl.eu.int

4. az Europa Kommission Elnöke José Manuel Durão Barroso e mail cime:

sg-web-president@ec.europa.eu

http://www.europarl.europa.eu/registre/portail/Courri
erCitoyen.cfm?langue=DE


5. Az EU Parlamentet az alábbi linken tájékoztassátok az attrocitásokról. Magyarul is lehet.
http://www.europarl.europa.eu/parliament/public/stati
cDisplay.do?language=EN&id=48

A guide to Hungary, 2006

Here's a trailer of a new movie about Hungary's 1956 revolution
http://youtube.com/watch?v=34dVyKGXrfo

We're supposed to be celebrating its 50th anniversary (Oct 23rd), but we've got a post-communist government that seems to feel quite awkward about it, and about a ridiculous yet shocking scandal that I believe few democratic countries have seen.
http://www.youtube.com/watch?v=7kh5TsREt4A
http://news.bbc.co.uk/2/hi/europe/6081974.stm

What kind of a man is he? Nic Robertson's (CNN) interview with PM.
http://www.videa.hu/main.php?page=play&v=1xw0rpi30BX2
n08G


PM celebrating revolution. People are outside of the square, separated by police cordons. He lives in the house of a party leader from the 50s who had great part in suppressing the 56 revolution - he lives there because he married the man's granddaughter, whose family helped him to accumulate a fortune of about $20million(!!). (In the communist era, everything was nationalised, that is, robbed, of people, now this robbed fortune was again stolen from us in the process of state property privatisation - that's how he got his money.) See how people love him.
http://www.videa.hu/main.php?page=play&v=1xw0rpi30BX2
n08G


Six weeks have passed since the tape leaked, and street protests go on without violence - at least on the protesters' part. On the very day of the anniversary, 23rd Oct, the peaceful meeting of the biggest opposition party was attacked by police. The policemen were wearing masks, no ID, and using rubber bullets and illegal weapons. They beat up many people who dared to partake on the meeting.
http://www.youtube.com/watch?v=FpOiJEHZ1n0
http://www.youtube.com/watch?v=TNsib28r43g

Here are we now. Only one question remains: who wins.

hétfő, október 30, 2006

Napház Tündérkert




Nem ártok neked,
magamért felelősséget vállalok.
Nem függök tőled,
véled egyenrangú vagyok.
Nem hazudok neked,
véled tisztán szólok.
Nem alkuszom meg veled,
küldetésemben vagyok.
Életemben föld anyánkkal,
s veled egy vagyok.

szombat, október 28, 2006

Egy e-mail (a sok közül) 2006 okt. 23-rol....

A tegnapi napról: ahogy mi testközelbõl átéltük.
Kérlek, küldjétek tovább minél több embernek, mert úgy látjuk, hogy a hivatalos tájékoztatás (sajtó) nem hiteles képet fest az eseményekrõl.
Én/mi ott voltam/unk, ezt láttam, ezt láttuk. Aki le szeretne ellenõrizni, fel is lehet hívni minket (számot priviben küldök), s akinek kiegészíteni- vagy javítanivalója van, az írjon bele vagy hozzá nyugodtan. Ezt alul, a csillagok utan meg is tettek egyesek....

Tegnap reggel elmentem a Kossuth térre, és láttam, hogy le van zárva; nem a tér, hanem már az összes odavezetõ mellékutca. Emberek (nem sokan, kordononként 10-20 fõ) döbbenten álldogálltak a 2 m magas vaskerítések s a mögötte álló rendõri sorfal elõtt: nem tüntetõk, hanem az ünnepi megemlékezésre igyekvõk, legnagyobbrészt ünnepélyesen felöltözött idõs emberek, szülõk gyerekekkel, virággal álltak ott, értetlenül, és a távolból hallgatták (hallgattuk), hogy valakik a téren ahová mi nem mehettünk, be sem láttunk - tapsolnak, majd a Himnuszt énekelik. Az ácsorgók tanácstalanul, döbbenten beszélgettek. Sok külföldrõl visszatért öreget is láttam (francia, amerikai, többen ottani családjukkal), akik 56-os halottaikért virágot akartak vinni a térre, jelen szerettek volna lenni az ünnepségen. Nem tehették. A rendõrök azt mondták, hogy "van valahol egy kapu, ahol be lehet menni", ezt keresve mentünk egyébként sokan ide-oda mellékutcától mellékutcáig, de ez utólag tévesnek bizonyult, mert mindenhol kordon állt.
Majd ahol egy kisebb csoport kialakult - nem tüntetõkbõl, hanem az eseményekrõl beszélgetõ járókelõkbõl, akik azon filóztak, mi ez, miért van ez, be lehet-e menni valahol stb.,- ott hamarosan megjelent a rendõrség, és oszlatni kezdte õket. Egy darabig szóval, majd begurultak, és több 10-20 fõs, civil ünneplõkbõl, köztük idõsekbõl, nõkbõl és gyerekekbõl álló csoportot is gumibottal vertek szét (10:02, a Nádor utcánál). Ebbõl a verésbõl menekülõ fiatal lányt én is láttam, õ mondta el, hogy ez történt, a gumibot nyomát mutatva a fején, késõbb egy másik asszony is mesélte ugyanezt. Errõl egyedül az Inforádió tudósított (http://inforadio.hu/hir/belfold/hir-81247), a sajtót elõzõleg kitiltották a környékrõl (!), ezután az Inforádiót is (!).
Igaz, én a TV2 riporterét, Andor Évát láttam egy taxiba kuporogni és figyelni (hehe, pont ott ahol parkoltam)- de õk meg nem tudósítottak. (Kérdés, vajon õk miért maradhattak, s ha maradtak, iért nem tudósítottak?).
(A vérzõ fejû õsz hajú embert tegnap még láttam egy hírben egy képen, úgy emlékszem, MTI-s kép volt, de ma már különös módon nem találtam azt MTI-nél ezt a linket - ha megvan valakinek, csatolja vagy javítson).
Egy nõ elmesélte: az elõbb páran mentek egyik kordontól a másik felé, hirtelen ott termett egy kis csapat rendõr, "kiemelt" közülük egy normális külsejû, csöndes fiatalembert, három-négy rendõr leverte a földre, és agyba-fõbe verte; õket, a nõket nem bántották, és könyörgött nekik, hogy hagyják már abba, mert borzalmas volt nézni, de csak megfenyegették és aztán elmentek a tántorgó, véres fiúval.

Eközben megjelentek valóban tüntetõk is (mármint zászlós emberek és tiltakozók), akik összekeveredtek az ünnepléstõl és a nemzeti ünneptõl elzárt, döbbent "szimpla" járókelõkkel és az oszlatásokról mesélõ visszatérõkkel. Az emberek továbbra is a kordonoknál álltak és nézelõdtek; nem kiabáltak, inkább szomorúan beszélgettek, ilyeneket: "Ez nemzeti ünnep, nemzet nélkül?" "És ki van a téren? Ott ünnepelnek, mi meg itt állunk a rács mögött?". Ezeket is oszlatni kezdte a rendõrség: egy darabig nem mentek el, hanem (a kordon elõtt, tehát ahol
elvileg szabad volt állni) felemelt kézzel a Hinnuszt énekelték; aztán viszont megindultak a rohamosztagosok, és az embereket falanxként szorították ki a térrõl (http://www.mti.hu/cikk/168174/). Sokan álltunk a TV-székház elõtt, döbbent nézelõdõk, néztük a falanxot, ahogy menetel elõre, szokatlan látvány volt (fél 11-11 körül). Az emberek ennek hatására kezdtek egyre jobban felháborodni, kiabálni és valóban tüntetni IS. Így indultak elõször a Bazilikához, aztán a Corvin közbe, miközben a tömeg és a felháborodás - ismétlem, a Kossuth tér környékérõl való kizavarás és a reggeli rendõri verekedés hatására, aminek a híre egyre terjedt - egyre nõtt, és menet közben valóban követelni kezdte az ÁVH-hoz hasonló terror megszüntetését és a kormányfõ távozását. (Én itt hazamentem ebédet adni a családnak

A Kossuth téri állami megemlékezés után egyébként a lengyel diplomata delegáció csatlakozott a tüntetõkhöz? ünneplõkhöz?, és a Corvin közhöz vonult velük. Ide mentem én is vissza fél 3 körül. A körúton hatalmas tömeg volt, ünnepelõk, járókelõk, 56-os emlékezõk, tüntetõk transzparenssel, meg a kormányfõ leváltását "spontán" követelõk. Az emberek a reggeli Nádor utcai oszlatást, a Kossuth tér lezárást tárgyalgatták, egyébként jó hangulat volt, a folyamatosan körözõ rendõrségi helikopter ellenére. A lengyel delegációt vastaps fogadta.
Du. 3 körül a Corvin közi megemlékezés után a kb. 15-20 ezres tömeg egyik része a Kossuth térre indult (a rendõrök reggel azt mondták, 2-ig lesz lezárva a tér, a külf. vendégek miatt, utána már be lehet menni), másik része az Astoriához. Én hazamentem a családhoz. Utólag azt
mesélték az ott levõk, hogy a Kossuth térre igyekvõ - ünneplõknek és tüntetõknek egyaránt nevezhetõ - embereket valami miatt továbbra sem engedték be az egyébként már üres térre, hanem oszlatni kezdték (lõni kezdték könnygázgránátokkal). (Úgy tudom, a Kossuth teret ma nyilvánította "mûveleti területté" a rendõrfõparancsnok, tehát a tegnap délutáni kizárást ez jogilag még nem indokolhatta.) Ekkor már valóban bevadult a tömeg, és védekezni, dobálózni kezdtek, és ekkor kötötték el azt a véletlenül épp az üres, lezárt téren kiállított, nyitott tankot.

Ha megnézitek a délutáni oszlatásról szóló filmeket, látni, hogy párok, családok, sok lány stb.
volt köztük, megpróbáltak bemenni a térre, békésen, a rendõrség ezután
kezdte el kiszorítani, majd mindenfélével lõni õket, és ezután durvult be a dolog.

Az Astoriánál eközben zajlott a Fidesz-megemlékezés (nyugalmasan, puccshangulat és tüntetés nélkül). Az emberek a Himnuszok elénekelése után békésen hazaindultak mindenfelé. Idõbe telik, mire egy 100 ezres, beszélgetõ tömeg eloszlik. Lassan mi is elindultunk (3 gyerek, kürtõskalács, kabátok+babakocsi) a Rákóczi útról az egyik mellékutcán (Síp u.) az arrafelé parkoló kocsink felé. Hirtelen szembõl rohanni kezdtek vissza az emberek, (családok, öregek, gyerekesek), könnyezve, és kiabálták, hogy vissza, vissza, ott jönnek a lovas rendõrök és kardlapoznak, és dobálják be a hazafelé indulókra a könnygázgránátokat, gyorsan el innen a gyerekekkel. Szerencsére oda tudtunk szaladni a kocsihoz, beraktuk a gyerekeket, és még egy darabig kint maradtunk, mert nem akartuk elhinni, hogy ez igaz lehet. Közben folyamatosan
rohantak vissza a Fidesz-ünnepségrõl elõttünk elindult emberek, ismétlem, könnyezõ gyerekek, öregek, családok futottak vissza a Rákóczi út és a Nagykörút felé a környezõ mellékutcákon, egy nõ sírva üvöltött ("Lelõtték a gyerekemet!"), valaki azt mondta, látta, ahogy a mellette
levõket lelõtték (mint kiderült, ezek valszeg a gumilövedékek voltak); aztán amikor túl erõs lett a könnygáz és már a közelbõl hallatszottak a robbanások, gyorsan elhajtottunk (féltve a gyerekeket és az autót.

Szemben és mellettünk mentek sziránázva a mentõk. A mi gyerekeink szerencsére csak egészen kis könnygázt kaptak, a kocsi védte õket, mi is kb. 10-15 perces könnyezéssel megúsztuk.

Tehát ismétlem: ott voltunk, békésen indultunk hazafelé egy ellenzéki pártok által szervezett, de békés, méltóságteljes ünnepi rendezvényrõl.
Ebbe a százezres ünneplõ tömegbe rontottak bele oldalról hirtelen a lovas rendõrök, beleszorították a Kossuth tér felõl idehajtott embereket, majd _válogatás nélkül_ ütni-vágni és kardlapozni (!) kezdtek, és lõttek folyamatosan könnygázgránáttal, gumilövedékkel, mi
is kis híján úsztuk csak meg! Ez ment mintegy 1-másfél órán keresztül, mire "kipucoltak" több ezer embert (legnagyobb részük a Fidesz-ünneprõl indult arrafelé és lett visszaszorítva) és "kivágták" magukat a Rákóczi útra. A Rákóczi út szûk mellékutcáin a tömeg menekülni sem tudott rendesen, az utcán ütésektõl vérzõ, zokogó, vagy könnyezõ szemû, fulladozó, döbbenten menekülõ embereket, köztük síró, rémült, köhögõ gyerekeket láttunk.

Az esti "tüntetés" ebbõl jött létre, szemmelláthatóan spontán és döbbent tiltakozásként (mindenféle garázdaság nélkül; balhé este, kb. 9 után kezdõdött, amikor a rendõrök elkezdték oszlatni elõször a Rákóczi út Blaha felõli részén összegyûlt tömeget, majd utána a másik oldalt,
akik a barikádot csinálták.)

Miközben az Astoriánál a békés ünneplõket verték, a Hõsök terén Gyurcsány felavatta a szabadság emlékmûvét, majd térdet hajtott, a
"Hazám, hazám, te mindenem" zenéje mellett. Az ott összegyûlt több ezres (fõleg az Astoriától ideoszlatott, felháborodott fiatalokból álló) tömeg eközben ilyeneket kiabált(unk): "Hazaáruló!", "Szégyen, szégyen", "Véres az ünnep!" és "Gyilkos!" (Akkor még úgy szemtanúktól úgy tudtuk, hogy több halott is van, bizonyára a gumilövedékkel lelõttekrõl hitték ezt). Majd Gyurcsány távozása után az emberek tanácstalanul lézengtek, aztán spontánul legtöbben visszaindultak a Blahához. Én is odamentem, csak egyedül (kocsival).

*
Én azért voltam ott, mert az elmúlt hetekben olyan dolgok történtek és hangzottak el, amelyekkel nem értek egyet és ezt békés, de látható módon, a jelenlétemmel akartam valahogyan kifejezésre juttatni. És különösen, mert az aznapi, békés ünnepelõk elleni, a saját gyerekeimet fenyegetõ rendõri erõszakon (fõleg a Nádor utcai oszlatáson és a Fidesz-rendezvény, a családok, a gyerekekkel menõk, öregek megtámadásán) mélyen megdöbbentem, és minden törvényes módon szerettem volna/szeretnék tiltakozni az ilyesmi ellen.
*

A Blahánál a Dohány u sarkon hagytam a kocsit. A Rákóczi úton szintén tanácstalan, felháborodott és tiltakozó fiatalok álltak, az Uránia mozi magasságában pedig az út közepén ott állt egy sereg rohamosztagos rendõr vízágyúval. A fiatalok nem dobáltak, nem törtek-zúztak (egyvalaki vert be egy kirakatot, de azt a többiek rövid úton leállították), csak álltak ott és kiabáltak, leginkább azt, hogy "ÁVH, ÁVH", "Szégyen, szégyen!", meg persze Gyurcsánytakarodj. Hozzáteszem, ha lett volna Kossuth téri tüntetés, akkor ahhoz csatlakoztak volna, de mivel az elõzõleg bejelentett és többször is engedélyezett tüntetést a rendõrség többször is szétverte, nem tudtak (tudtunk) hová menni. Tehát álltunk, beszélgettünk arról, hogy miféle ünnep ez, hogy kit hogyan vertek, kinek a gyereke v. barátja sérült vagy nem sérült meg, most mi lesz, mi történt hajnalban a Kossuth tériekkel stb., a rendõrök meg közben folyamatosan lõtték a könnygázgránátokat.
Amikor odalõttek, elrohantunk, aztán visszamentünk és beszélgettünk meg néha kiabáltunk tovább.
Nem is a könnygáz volt a legrosszabb, az csak csípett, hanem hogy ez tényleg úgy robban, mint a bomba, hangos és nagy tüze van, és bár nem okoz olyan pusztítást mint egy igazi gránát, de félelmetes érzés, amikor egy lángoló dolog közeledik az arcod, szemed felé. (Folyamatosan fölülrõl lõttek ill. arcmagasságba, lövés után sokan üvöltve, kormos vagy vérzõ arccal tántorogtak hátra.) Féltünk a verésektõl is, mert többen mesélték, hogy akit elérnek a rendõrök, azt agyba-fõbe verik, fõleg a fiúkat. Sorba jöttek a mentõk, egy mentõsnõ egyszer sírva hátrarohant, valami olyat mondott, hogy egy 9 éves kisány meghalt, ez gyorsan elterjedt, de nem lehetett pontosan érteni, mert a mentõsnõ sírógörcsöt kapott, nem tudott rendesen beszélni (vagy a könnygáztól fuldokolt, nem tudom, de nagyon kivolt szegény). Sokan sírtak ennek a hallatára és újra kiabáltak.
Így álltunk ott kb. 11-ig, a rendõrök lõttek, néha, ha megindultak, hátraszaladtunk, aztán amikor megálltak, visszaálltunk, könnyeztünk, beszélgettünk, hogy most mi lesz, aztán kiabálás, ÁVH, Gyurcsánytakarodj, Szégyen, szégyen, Békés ünnep ám és ilyenek.
Közben nõtt a létszám, a Rókus kórháztól kb. a Keletiig állt a tömeg.
Ezek most - ellentétben a reggeli Parlament-környéki idõsekkel és családokkal, és a Fidesz-ünnepség középrétegbeli középkorúival - fõleg fiatalok voltak, én 10 ezer körülire saccolom a létszámot ezen az oldalon.
Megjegyzem, továbbra sem volt rendbontás, kiabáltunk, néha 1-1 üres könnygázpalackot visszadobtak a rendõrük felé. Valaki elöl meggyújtott egy vörös (kalapács-sarlós) zászlót, azt lengette, fõleg a füstjét láttuk.
Lõttek, rohantunk, vissza, lõttek, röhögtünk, döbbengettünk, kiabáltunk, azt is mondtuk a rendõröknek, hogy menjenek haza, nincs velük bajunk.
Oszlatásra való felhívást, felszólításokat egyébként ott (negyed 9-tõl 11-ig voltam) nem hallottam (kb. a Corvin áruház magasságában álltam, tehát lõ- és hangtávolságon belül), nem kizárt persze, hogy volt csak én passzoltam el. Tlkp. azt sem volt világos, miért lõdözik ránk folyamatosan a könnygázgránátokat. Mert ott vagyunk? Mert õk ott vannak? Mert sokan vagyunk? Mert Gyurcsány lemondását követelõ szövegeket kiabálunk az utcán?
Mert _hasonlítunk_ olyanokra, akik rossz dolgokat csináltak? (Persze sejthetõ, hogy miért, de azért elfilóztam azon, hogy ez jogilag hogy is van. Úgy tudom, nem csináltunk semmi törvényelleneset, és nem is buzdítottunk ilyesmire (ha csak Gyurcsán lemondása nem tekinthetõ törvényellenesnek). Nem építettünk barikádot, nem romboltunk semmit. A Rákóczi út nem "mûveleti terület". Egy spontán csoportosulás eleve tüntetésnek számít és törvényellenesnek (és így szétverhetõ), amíg azt a rendõrség nem engedélyezi? De egy spontán, tervezetlen, szervezõ nélküli csoportosulást hogyan lehet létrejötte elõtt engedélyeztetni?)

Aztán 11 körül a rendõrök elunták a várakozást, ill. megérkeztek az Üllõi úti-Múzeum körúti oszlatásból visszatérõ lovasrendõrök, és gyors galoppban nekirohantak a tömegnek. Rohanni kezdtünk, mint a nyúl, mert a hátullevõket ütötték-verték, illetve folyamatosan lõtték be közénk a könnygázgránátot. A lovasrendõrök a Blahánál egyszer elõreszaladtak (a Körúton), elszigetelõdtek, akkor egy csapat menekülõ fiatal hozzájukrohant és megpróbálta körülvenni õket, de megint gránátok robbantak körbe, és a támadók szétrohantak, a lovasok pedig vágtáztak ide-oda és csapkodtak. A menekülõk közben a járdáról felkaptak 1-2 széket, útjelzõ táblát, és dobálták be az úttestre a lovasok felé, de nem nagyon találtak.
Aztán már nem láttam, mert ahogy áthaladt fölöttem egy csatahullám, beugrottam a pont ott parkoló autónkba (szidva magam és a hülye sorsot, hogy miért pont ott parkoltam le), és amikor a lovasok egyszer hátravágtattak, akkor gyorsan kiálltam és elhajtottam. Közben fostam baromira, hogy nehogy eltaláljon egy repülõ szék, vagy a lovasok nehogy áttapossanak a kocsin vagy ráhajítsanak a szélvédõre egy gránátot...
Szal féltettem a kocsit, na

Mire hazaértem, már "szétoszlatták" azt az egész társaságot, és már csak az út túlsó végén, a Ferenciek terénél tartott a balhé, ahol a barikádot építették.


***
Néhány kiegészítõ gondolat még:
A nap nem a zavargásokkal és tüntetésekkel kezdõdött. A nap a reggeli
Nádor utcai oszlatással és a Parlament körüli utcákból való kiszorításokkal kezdõdött. A délutáni Kossuth téri szétkergetéssel, majd a Fidesz-üneplõk lerohanásával folytatódott.
Az esti zavargások nem indokolhatják a reggeli és délutáni békés csoportok és tömegek szétoszlatását, rendõri megtámadását.

Az este 9 után a Ferenciek terénél történteket, az ottani rendõri fellépést valószínûleg mind hasonlóan (kormány- és ellenzéki érzelmûek is) indokoltnak látjuk, ahogy indokoltnak tartható a korábbi TV-székház és az akkori utcai zavargások kapcsán hozott rendõri intézkedések is.

Okt. 23-án azonban a járókelõk délelõtti oszlatása és különösen du. az ellenzéki párt békés ünnepélyén résztvevõ százezres tömeg, családok, járókelõk rendõri megrohanása, kiszorítása, kardlapozása, verése, könnygázgránátokkal való lövése nem menthetõ és nem is tussolható el.

A sorok között ki lehet olvasni, aki akarja, hogy a nap folyamán mindig ott és azért volt balhé, ahová a rendõrök odamentek, és oszlatni vagy lõni kezdtek. Nem volt semmi "zavargás" sem a Corvin közben, sem a Terror házánál (az Astoriai oszlatás után pedig oda ment át a döbbent tömeg!), sem a Hõsök terénél, pedig itt is több ezres "tüntetõ" tömeg gyûlt össze.
Furcsa ez a "tüntetõ" elnevezés, mivel itt nagyon sokan egyszerû járókelõk, sokan pedig ünneplésre (megemlékezésre) induló vagy onnan hazafelé tartó ember volt, akik egyszerûen egyetértettek az AVH-ra emlékeztetõ módszerek s a kormányfõ elleni tiltakozással. Ez látszik pl. a délelõtti majd a Corvin közi felvételeken, ill. este azokon, amelyek az Erzsébet hídon elszállingózó "tüntetõket" (többnyire jólöltözött fiatalpárok) mutatják.
Érdekes volt a dolog spontaneitása, az emberek határozatlansága. Az egész napi mozgás és az esti csoportosulás nem szervezett akció volt, hanem spontán, a döbbenetbõl fakadó tiltakozás. És nem pár ezer randalírozó szélsõség, hanem egy legalább 15-20 ezres, de heterogén és tétova tömeg tiltakozása.

A meghatározó érzés a döbbenet, a szomorúság és a "történjen már valami, mert ez így nagyon nincs rendben" érzése volt. (Hasonlóról az RTL Klub riportere is beszámolt a Ferenciek teri barikádépítõktõl.) -
Én is ezt éreztem a Blaha felõli részen este: az a sok fiatal felháborodva, a tisztességért és valamiféle tiszta demokráciáért volt ott, olykor szívszorító naivsággal és idealista eszményekkel, egy olyan diktatúra körvonalazódása ellen tiltakozva, amelyet õk csak az elbeszélésekbõl ismertek. És mégis ott voltak, beszélgettek, nem verekedtek, nem törtek-zúztak, csak ott voltak és kiabálták a tiltakozó szavaikat, mert - ahogy többen mondták - "ha most hazamegyünk, akkor minden olyan lesz, mintha semmi sem történt volna", "mintha minden rendben lenne". Vártak valakire, valamire, de csak a könnygázgránátok jöttek.

És most tényleg olyan, mintha minden rendben lenne?

szombat, október 21, 2006

Lelkiismeret 88 /2.

L88hu reports: - Amnesty for the Demonstrators!
Cikk küldése géplevélbenNyomtatóbarát verzió


2006 szeptember 30 - szombat, 10:16

L88hu reports: - Amnesty for the Demonstrators!
SADISTIC POLICEMEN PLAY HAVOC IN THE BUDAPEST NIGHT
[9-22-2006, Source: www.nemzetijogvedo.hu]
The out of control officers committed criminal acts in mass in the past days under the cover of the Budapest night. They purposefully broke people’s bones and jaw and kicked their teeth out.

A FEW BRUTAL, EXTREME ACTS THAT BECAME KNOWN IN THE LAST DAYS:

On Wednesday at dawn a young man was walking home with a rubber truncheon in his backpack that he found at the Kossuth Ter area. He was walking toward his home around the Radio Building. (Brody Sandor Street) At the Radio building eight or ten policemen pushed him to the ground and brutally beat him, they dragged him handcuffed into the Radio Building where an additional 15 to 20 policemen mercilessly beat him. His jaw was broken, he suffered skull injuries and he received serious bruises.
He was barely conscious and he was thrown into the police car with such a force that he received further injuries on his upper torso. After this they took him to a police station where they forced him to stay on his knees for hours, later forcing him to sign an admission that he was drunk and threatened the officers with the rubber truncheon and this act initiated the action of the police.
The man is still under care in a hospital.
Thursday at dawn a resident of the inner city walked downstairs to investigate if his car was damaged during the night. The police ran him over and handcuffed and arrested him. At the same time in the same area a group of three young people were leaving a building. The police jumped them; one under aged individual was beaten and kicked by eight police officers. This person is still in the hospital with serious injuries, guarded by the police.
Also around the same time two young persons were assaulted by the police at the front of two foreign reporters.
Partial quote from the testimony of an inner city resident about a police action that fully shows the use of excessive force on the part of the police: „The handcuffed, maximum 17 years old boys were suddenly beaten with hands and wooden sticks and were pushed into the police cars and further beaten there. The officers grabbed the rim of the car’s roof and kept kicking the boys with their boots, jumping off the ground with both feet at the same time. After this, two of them did get into each police car, closed the doors and the cars kept shaking from the beating, one could hear the muzzled sounds of the beating. This lasted for one or two minutes. At this point I heard one of the officers screaming: „What are the targets?” „Where did the rest of you go?” and „What do you want to attack?” The answer was only inarticulate rattle and whining.”
Thursday, early morning a father and son were walking toward their home from Kossuth Square. On the plaza at the front of the Western Train Station they ended up in the grinder, among the groups of the raging police officers. The son was in shock, he asked the approaching police officers: „Are you Hungarians?” Six or eight officers jumped him, pushed him to the ground, handcuffed him and threw him into a police car.
And we could go on with many more cases; these are only isolated events from a mass of violations of rights.

You can view further examples on our web page at: www.lelkiismeret88.hu
We recommend to those who witness similar events or those who become victims to try to ensure that pictures are taken as proof but even if such proof is not available they should start a criminal process against unknown subject at the Budapest Office of Investigations (Budapest 1056, Belgrad Rakpart 5, Phone: 266-5730) in writing or in person.
This organization has full authority to investigate cases like these and the public prosecutors usually properly follow up on these cases. In addition within eight days of the offense the event can be also reported at the BRFK (Budapest Police HQ) (Budapest 1139, Teve Street 4-6, Phone: 443-5500) They have the duty to investigate these complaints. In the report write down the events, the location, the time and the important circumstances. In addition you can call ORFK Phone-Witness (criminal): 06 (80) 555-111.
For the complaint and the report the submitter can not be discriminated against and it is his duty to support the victims and to put a stop to the excessive police brutality.

IMPORTANT INFORMATION FOR DEMONSTRATORS:
Those who are under any process or who are called to the police in connection with the present revolutionary events need to know the following:
1, Always deny to make a declaration until you can speak to your attorney, even if they deny you choosing your own attorney – which is against the law. Do not make an admission to the police. The detention can last maximum eight hours, after that they have to release you or if they decide to charge you and arrest you they can keep you for 72 hours. After 72 hours they either have to release you or they can keep you in preliminary arrest for 30 days first but it can be extended to a maximum of three years, till the trial. (The concepts of the Magna Carta and the Jury Trial did not make it to this „democracy” in the last 800 years.) The suspect has to be interrogated within 24 hours of reaching the investigating authorities.
2, Those who have no proper defense should ask for an attorney from: www.nemzetijogvedo.hu or njsz@nemzetijogvedo.hu In case of emergency call this number: 06-30-549-41-67 . You can use this phone number even if they started a process against you.
3) Those who are hurt and need medical attention should not state where and how did they receive their injuries because the investigating authorities use hospital records against the revolutionaries.
4, Those who participate in a demonstration should cover their faces, also those who are in the first lines of the strugle or who are forced to defend themselves against attacking policemen or where is teargas used, they should all cover their faces. Do not use national symbols, flags, emblemes because the police will target you if they see these on you.
www.lelkiismeret88.hu


szerda, október 18, 2006

RISS! - human rights

RISS! - human rights

Nevünk jelentése: RISS (ném.) - repedés, szakadás. Egy élet megrepedése, kettészakadása. A felkiáltójel, a figyelemfelhívás jele.

Előzmények:

2006 szeptemberében alakultunk Münchenben.

A magyarországi események váltották ki a megvalósítás szükségességét a rendőri brutalitásokat hallva. Tömegesen hajtott végre ezekben a napokban a magyar rendőrség súlyos törvénytelenségeket, a rendfenntartásra hivatkozva. Módszereik az 50-es évekbe vezetett vissza: a dühöngő rendőrbandák őrjöngő hadjárata nem csak a forradalom résztvevői ellen, hanem a nemzetet alkotó emberek tömegei ellen "miniszeterelnöki" parancsot végrehajtva és egyéni belátásuk szerint történt.

A megtorlások következtében százával kerültek ártatlanok a neokommunista diktatúra fogolytáboraiba "ügyüket kivizsgálandó" indoklással. Százakat a rendőrök súlyosan bántalmaztak, többeknek egész életre szóló sérüléseket okozva, nemre és korra lévő tekintet nélkül. Politikai foglyokkal tömte meg a rezsim a köztörvényeseknek sem elegendő cellákat, miközben az igazi bűnözők még mindig a parlamentben terpeszkednek, vagy zavartalanul folytatják rablásaikat!

Ezt jóérzésű emberekként nem nézhetjük tétlenül. A jogaiktól megfosztott ártatlanok életét a rezsim a meghurcoltatásokkal kettétörte! Munkahelyek vesznek el, mert az előzetesben sínylődők nem tudják felvenni a munkájukat, az egyetemisták nem tudnak az előadásokra bejárni. Családok, aggódó gyermekek várják haza hozzátartozóikat, akikről a rendőrség sok esetben nem ad egyértelmű felvilágosítást. Ezt a hihetetlen, rákosista helyzetet csak fokozza, hogy ítéleteket is konspirálnak a hatalomban megrészegült diktátorok, mely ítéletek minden esetben statáriálisak! A legsötétebb kommunista időket is megszégyenítve a mai napig az utcán fogdossák össze a "gyanúsnak" tűnő tüntetőket, súlyosan bántalmazzák és előzetes letartóztatásba helyezik őket. Ezzel kimerítik az emberrablás fogalmát, és az ilyen eljárásokkal a békés lakosságot megfélemlítik, lakásaikba száműzik.

Ars poetica:

Harcolunk az egyetemes emberi jogok mellett, a szabadságért, a szabad vélemény-nyilvánításért. Küzdünk a diktátorok és diktatúrák ellen, mert ez önmagában az embertelenséget testesíti meg. Számunkra az egyetlen igazi fennség az ember. Harcunk alapja az ENSZ "Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata ", mely pontosan meghatározza az ember jogait demokratikus formák között.

Specialitásunk:

A magyarság Trianon után szétszóródott. Meghatározó hatalomból megtűrt kis néppé zsugorodott. A második világháború után még azt a csekély világpolitikai szerepét is elvesztette, ami a "boldog békeidőkben" éppen csak megvolt. A kommunizmus végképp elszigetelte a magyarságot jogos követelésétől: boldogan élni szülőhazájában. Az utódállamokban a mai napig folyik az ősi magyarság elkergetése, jogfosztottsága. Magyarországon a rendszerváltás híján tovább tombol a vörös diktatúra, szegénységbe, cselédsorba taszítva a nemzetet. A diktatúra érdekeiből kiindulva a magyarság nemzetközi ismertsége igen csekély. Gyakorlatilag ismeretlen, reklám, propaganda híján szinte egy "bennszülött, egzotikus" néppé vált.

Kötelességünk, hogy felhívjuk a világ figyelmét a magyarság egyik legnagyobb problémájára, a folyamatosan jelen lévő emberi jogok eltiprására a Kárpát-medencében. Célunk, hogy minden egyes hozzánk eljuttatott esetben jogorvosaltot kényszerítsünk ki a hatalomtól.

Tagságunk:

Tagunk lehet mindenki, fajra, nemre, vallásra levő tekintet nélkül, aki magáénak érzi az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát (1948. dec.10.). Azt önszántából hírdeti és a RISS! munkájában részt vállal mint emberjogi aktivista mindenféle ellenszolgáltatás nélkül.

A tagsági kérelmet írásban kell (riss(at)europe.com) eljuttatni a RISS! címére.

München, 2006. október 14.


péntek, október 13, 2006

Kistót Gábor beszéde Pécsrõl

Igazságot Magyarországnak! Nem Hazugságot!

Igazságot Magyarországnak! Nem hazugságot!!!

Tisztelt hallgatóság!

Jelen beszédemet Bárdossy László történész-miniszterelnök tiszteletére ajánlom, akit a Népbíróság koncepciós per útján ártatlanul halálra ítélt és kivégeztetett. Utolsó szavai voltak: „Isten mentse meg Magyarországot ezektől…” Mindmáig nem rehabilitálták…

„Hullarablók lettünk, a legpocsékabb nemzet!” Az életét hazája becsületéért áldozó Gróf Teleki Pál sorai arra utalnak, még jogos követeléseinket sem juttathatjuk vér útján érvényre.

Tisztel hallgatóság! Hullarablók lettünk, a legpocsékabb nemzet! A balliberális média ma azt harsogja, közel-keleti katonai missziónk „jót tesz a magyar gazdaságnak”! Mi ez, ha nem hullarablás?

Gyurcsány Ferenc balatonöszödi beszédében a történelemkönyvekre, ez által a történészi hivatást lejárató, mi több, becsmérlő megjegyzésére tiltakozásul hívom fel „tisztelt figyelmét”, hogy történelmünk lapjain az igazságot igazságnak, a hazugságot hazugságnak, a hivatali esküjét megszegő miniszterelnököt jogi értelemben illegitimnek, az önmagát ellehetetlenítő, reálpolitikát többé már nem képviselő politikust bukott politikusnak szokás nevezni.

Felhívom továbbá „szíves figyelmét”, hogy történelmünk lapjain a kiszivárgott nyilatkozataikban a hatalom erőszakos megszerzését és egyéb bűncselekményeket elismerő, demokratikus intézményeink, így a szabad sajtó lerombolására uszító személyeket közönséges bűnözőknek szokás nevezni, miután a szabad sajtó nem összetévesztendő a kormány-propagandasajtóval.

Ezen túl felhívom figyelmét, hogy a nemzet jogi egyesülésének igényét Júdásként elárulókat szilárd erkölcsi alapokon nemzetárulóknak, a nemzetgazdaságot másfél évnyi mulasztással válságba taszítókat hazaárulóknak, jogi értelemben hűtlenkezelőknek szokás nevezni.

Felhívom továbbá „szíves figyelmét”, hogy hazugságból csakis megvetendő intézmények, így: diktatúra, oligarchia, anarchia táplálkoznak, míg a hazugságok a helyes alkotmányformákkal, így a monarchikus, arisztokratikus, demokratikus berendezkedéssel éles ellentétben állnak. Felhívom a „köztársaság barátainak szíves figyelmét”, hogy a történelemből már régen megtanulhattuk, ami mára nyilvánvalóvá vált: "köztársaság lehet, de nem mindenkinek". A parlamentet ma azok veszik körül, akik részüket követelik az „Önök köztársaságából”.

Tetemre hívom most hazánk és nemzetünk árulóit, a nemzet feltámadása előtt, a nemzet ravatalánál! Tetemre hívom, hisz most is jelen vannak: tetszhalott nemzetünk ezer sebéből buzog a vér!

Gyurcsány Ferenc méltatlan arra, hogy október 23-án a megemlékezők közé álljon. De méltatlan az a Demszky Gábor is, aki kiállt Sztálin Budapest városi díszpolgári státusa mellett. Méltatlan az a Kuncze Gábor, aki belügyi mandátuma során Pongrácz Gergelyt, 56 hősét bilincsbe verve vitette el. Szintén méltatlan az a pufajkás Horn Gyula, kinek szolgálati lapját mindenki ismeri, de sokkal inkább érdekel mindenkit annak első három, hiányzó oldala. Méltatlan az a Mécs Imre, aki 1956-ot kisajátító politikai célzattal a baloldal forradalmának merte nevezni. Méltatlan az a Göncz Árpád, akit rabtársai patkánynak neveztek, aki részt vett Budapest ostromában a Táncsics-különítmény tagjaként, mely a költő szavaival élve „önként, kéjjel ölt, nem csak parancsra”, mikor kivégezte a Szent László Zászlóalj fogságba esett tagjait, többségükben tizenéves fiatal leventéket. És még sokan mások, akik lehetetlenné tették, hogy a rendszerváltozást követően bíróság elé állítsuk soha el nem évülő bűneiért Péter Gábort.

Apropó, Budapest ostroma… Manapság „divatba jött” hogy szélsőségesek ünneplik Budapesten. Egyesek a várban a becsület napjaként, mások felszabadulásként. Megjegyezném, míg esetünkben „Budapest elfoglalásáért” érdemrendet osztottak, addig másutt, így Lengyelország esetében „Varsó felszabadításáért” érdemrendet. Vagyis, szélsőségesek ünneplik Budapest felszabadulását: szabad demokraták és szocialisták ünneplik a kifosztott és megritkított civil lakosságot, a meggyalázott nőket, azt, hogy a szovjet csapatok benzinnel locsolták le a sebesülteket és rájuk gyújtották a sziklakórházat, azt, hogy Malinovszkij mintegy 170.000 civilt deportált Budapestről hadifogolyként a Szovjetunióba, ugyanis meg kellett indokolnia Sztálinnak az elhúzódó ostromot. Végül: szembe kell helyezkednem azzal a tévhittel, hogy a gettó lakossága valóban felszabadulásként élte volna meg az ostrom utáni napokat: Malinovszkij emberei ugyanis nem válogattak.

De eljön az erkölcsi katarzis! Hallja Európa, hallja az egész világ, hogy a magyar nemzet nem kíván többé a multinacionális nagytőke és a nyomában sarjadó neobolsevizmus szolgájaként élni saját hazájában! Visszatérést az Ősi Erényhez!

Hiszek egy Istenben,
hiszek egy Hazában,
hiszek egy Isteni Örök Igazságban,
hiszek, HISZEK Magyarország feltámadásában!

Kistót Gábor

Pécs, Széchenyi tér
2006. október 12.

csütörtök, október 12, 2006

In memoriam 1956

Müncheni rendezvénysorozat három napban

RISS!!! Human Rights szervezésében
Elérhetõség, További info: riss(at)europe.com


2006 Október 21-22

Hoffer Str. 23 (AOK) Krekk Kantine

81 734 München (Perlach)

Megközelíthető: S-Bahn Perlach állomással szemben (S6)

Az épület mögött hatalmas parkírozó.

Október 21:
15.30
: THE WALL – politikai foglyok Magyarországon. Kiállítás, tüntetési központ megnyitója, a Hungaria Gulasch Express kávézóban.

A megnyitón beszédet mondanak német- és magyarországi emberjogi harcosok.

Helyszin: Hungaria Gulasch Express - Sonnenstr. 25!!!

18.00: Emlékezés 56-ra. Ötvenhatos müncheni magyarok műsora.
19.00: Mi van otthon? Forradalom 2006 - beszámoló a magyarországi eseményekről, magyarországi hiteles vendégeink részvételével.

(első rész, beszámolók)
20.00: Szinházi előadás
Pefőfi nem alkuszik
A Nemzeti Kamaraszínház vendégjátéka

Rendező: Usztics Mátyás
Főszerepben: Pelsőczi László

23.00 k.: Mi van otthon? Forradalom 2006 - beszámoló a magyarországi eseményekről, magyarországi hiteles vendégeink részvételével.

(második rész - kérdések, közös beszélgetés)

Október 22:
13.00-tól: Magyar étterem.
15.00: Délutáni programok kezdete. A programok szervezés alatt. Bővebb felvilágosítás a lap alján található elérhetőségek valamelyikén.

17.00: Vidéki srácok, Fazekas Lajos rendezte, aki szemelyesen hozza el a permier elött allo filmjet a RISS! rendezvenyre, igy mi tartjuk a világpremiert!!!!! Utána beszélgetés a filmrõl.

19.00: Folklorelőadás. Fellép a debreceni Délibáb együttes és zenekara.(?) a név bizonytalan a fellépés tuti!!!
19.30-tól: táncház, folkkocsma kivilágos virradatig.

xxxxxx
Október 23:
18.00: Német nyelvű tüntetés az Odeons Platzon.


Ennyi egyelőre a program, de még jön hozzá ez-az, szóval kéretik figyelemmel követni a folytatást.

A rendezvény NEM Pártoktól függő, azaz nem pártpolitikai rendezvény. Kéretik pártok emblémáit nem lobogtatni, emelgetni, kitűzni, azaz semmifele jelzest nem tűrünk el, ami elferdítheti a párttatlan szervezést és mondanivalót! A rendezvénysorozat a morál nevében történik, mely elutasít mindennemű dikatúrát, hazugságot és rablást!

Belépőjegy a rendezvényekre nincs, viszont pénzadományt kérünk a fellépők költségeinek térítésére!

Figyelem!!! Szállásajánlatokat várunk egy – két éjszakára a meghívottak és a fellépő művészek elszállásolására!

Bővebb információ, észrevételek, ajánlatok, felvilágosítás a helyszínen:

Krekk Kantine - Hoffer Str. 23 Tel.: 638-76-996

Hungaria Gulasch Express – Sonnenstr. 25


szerda, október 11, 2006

RISS! - Human rights

HUMAN RIGHTS

kedd, október 10, 2006

Budaházy újabb levele az őt fenyegető hatalomról


2006-10-06. 18:31:56
Kuruc.info

Budaházy György, akit jelen pillanatban életfogytig tartó börtönnel fenyeget a hatóság, újabb emailt küldött szerkesztőségünknek. Kéri, hogy vidéki tüntetéseken is olvassák fel.

Drága magyar testvéreim!

Az elmúlt napokban, hetekben az országot járom folyamatosan. Tessék ORFK, BRFK, Nemzetbiztonsági Hivatal, Nemzeti Nyomozó Iroda és még ki tudja milyen hivatal, dilettáns vezetői? Tessék, szeretném hallani, hogy merre jártam! Vagy nem tudják? Akkor adják be lemondásukat!

Mert még egy amatőrt, akinek semmi rutinja sincs a bujkálásban, sem tudnak elkapni. Még csak fogalmuk sincs, hol keressék. A gyengébbekkel szembeni rendőri erőszakoskodáson túl képtelenek bármilyen szakmai eredményt is felmutatni! Ezért virágzik ebben az országban a bűnözés!

Mielőtt ezeket a sorokat papírra vetettem leültem és elgondolkoztam.
Magamba kellett mélyednem, mert jártamban-keltemben, az információkat habzsolva nem volt időm az elmélyülésre. Azon tűnődtem, hogy is jutottunk ide? Micsoda iszonyatos tempó az, amivel az események haladnak! Hiszen még csak tegnap volt, hogy a magyar Szabadság terén, önfeledt örömmel taszítottam mélybe, az ott elfogadhatatlanul tornyosuló, elnyomó szovjethatalom emlékművén lévő kommunista szimbólumot. És ma már, 16 nap után, az ország első számú közellenségének kiáltottak ki, ezen kommunista rémuralom örökösei, és életfogytig tartó börtönbüntetéssel fenyegetnek. Állítólag lázadást készítek elő. Lázadást? Hát lázadni elnyomás ellen szoktak!

Akkor ezek szerint most elnyomás van? Mert mi úgy érezzük sokan, hogy az van!

Barátaim! Hogy tudna egy becsületes bujkáló hazafi "lázadást" előkészíteni, akinek se alvilági kapcsolata, se konspirációs gyakorlata, se semmilyen eszköze nincs ahhoz, hogy szervezkedjen. Egyetlen fegyverem a nyilvános közlemények! Nyilvánosan meg, hogy lehet titkosan szervezkedni. Fából vaskarika ez! De ezt már megszokhattuk a kommunistáktól, akik megalkották a "munkás-paraszt demokratikus diktatúra", a "békeharc", és az ezekhez hasonló, teljes önellentmondástól szenvedő kifejezések sokaságát. Most az "őszinte hazugság" és a "nyilvánosan titkos szervezkedés" a legújabb ötleteik.

Gyurcsány, mint régi KISZ-vezető, legalább az úttörők 12 pontjára emlékezhetne! Volt benne ilyen, hogy "az úttörő mindig igazat mond". Nem ugrik be, miniszterelnök úr?

De fordítsuk komolyra a szót. Már az első naptól érzékelhetően a személyem miatt, akarnak elfogni. Már szeptember 19-én, a Szabadság téri események másnapján, amikor még semmilyen bizonyítékuk nem lehetett arról, hogy mit csináltam, hogy csináltam-e egyáltalán ott valamit. Már akkor kerestek a lakásomon a Nemzetbiztonsági Hivatal emberei. Már az előtt kerestek, mielőtt a Kossuth téri színpadon, nyilvánosan bevallottam volna, hogy én löktem le a szovjet címert.

Egyébiránt, szerintem, erről a mai napig is ez a beismerés az egyetlen bizonyítékuk. Mégis az elsők közt kerestek engem és még néhány embert. És azért keresnek, azért akarnak letartóztatni, mert rettenetesen félnek. Félnek az új hiteles emberek megjelenésétől, akiket nem lehet megvásárolni, akiket esetleg a nép vezetőkké emelhet, akik számon kérhetik majd rajtuk a bűneiket, akik véget vethetnek magyarság 1945 óta tartó megaláztatásának örökre. Ezt a rendszerváltást, ami kibontakozni látszik, most nem ők készítették elő.

Sőt, olyan hirtelen jött minden, hogy teljesen felkészületlenül érte őket.
Mert 1990-re el tudták tüntetni a 45 év bűntetteinek nyomait, ki tudták erőszakolni az akkori ellenzékből a saját átmentésükhöz való asszisztálást. De azóta temérdek újabb bűnt követtek el. Loptak, csaltak, raboltak az elmúlt 16 évben is, mert nem tudnak mást csinálni, mert nem értenek máshoz.

És most hirtelen nem tudják eltüntetni a nyomokat, ha most buknak, akkor kiderülhet minden, és akkor a népharag őket még az élők sorából is elsöpörheti, de a börtönből biztos ki nem jönnek egy darabig közülük rengetegen. Erről szól ez a történet kedves magyarok! És ha most nem veszitek észre az isteni gondviselés által kapott lehetőséget. Ha nem látjátok meg, hogy lehetőséget kaptatok a történelemtől, hogy örökre megszabaduljatok régi elnyomóitoktól és tönkretevőitektől. Ha hajlandóak vagytok a tüntetésekről mindig eredmények nélkül hazamenni, és nem ismeritek föl az erőtöket, hogy egy szusszanással elfújhatnátok ezeket mindörökre. Ha nem vagytok hajlandóak fújni, vagy akár viharrá is változni, ha kell. Akkor örökre elveszünk, akkor a magyarság kifogy javaiból és fiaiból. Akkor a határon túli testvéreiteket kiírtják idegen uraik, míg a sajátjaitok lassan kipusztítanak benneteket itthon. Ez itt a tét! És nem az én életem, még csak nem is az, hogy látom-e valaha még három gyermekemet és feleségemet. Nem a börtönökben most is ott sínylődő, vagy még éppen bujkáló ifjú forradalmárok jövője. Nem. A ti jövőtök, az egész nemzet jövője, ami ha most gyáván megfutamodtok örökre elvész. Gyáva népnek nincs hazája! De ti, akik a világverő hunok, az Európát megrettentő hős honfoglalók leszármazottai vagytok. Akik Mátyás fekete seregének, Rákóczi és Kossuth katonáinak utódai vagytok. Ti nem lehettek gyávák. Én az életemet a kezetekbe adom. Ha elfognak, nektek kell kiszabadítanotok engem, és a többi fiatal testvérünket. És nem a mi személyünk miatt, hanem azért, hogy ne kerüljön a ti szabadságotok is velünk együtt örökre rácsok mögé. Isten legyen velünk!

Budaházy György