péntek, október 13, 2006

Kistót Gábor beszéde Pécsrõl

Igazságot Magyarországnak! Nem Hazugságot!

Igazságot Magyarországnak! Nem hazugságot!!!

Tisztelt hallgatóság!

Jelen beszédemet Bárdossy László történész-miniszterelnök tiszteletére ajánlom, akit a Népbíróság koncepciós per útján ártatlanul halálra ítélt és kivégeztetett. Utolsó szavai voltak: „Isten mentse meg Magyarországot ezektől…” Mindmáig nem rehabilitálták…

„Hullarablók lettünk, a legpocsékabb nemzet!” Az életét hazája becsületéért áldozó Gróf Teleki Pál sorai arra utalnak, még jogos követeléseinket sem juttathatjuk vér útján érvényre.

Tisztel hallgatóság! Hullarablók lettünk, a legpocsékabb nemzet! A balliberális média ma azt harsogja, közel-keleti katonai missziónk „jót tesz a magyar gazdaságnak”! Mi ez, ha nem hullarablás?

Gyurcsány Ferenc balatonöszödi beszédében a történelemkönyvekre, ez által a történészi hivatást lejárató, mi több, becsmérlő megjegyzésére tiltakozásul hívom fel „tisztelt figyelmét”, hogy történelmünk lapjain az igazságot igazságnak, a hazugságot hazugságnak, a hivatali esküjét megszegő miniszterelnököt jogi értelemben illegitimnek, az önmagát ellehetetlenítő, reálpolitikát többé már nem képviselő politikust bukott politikusnak szokás nevezni.

Felhívom továbbá „szíves figyelmét”, hogy történelmünk lapjain a kiszivárgott nyilatkozataikban a hatalom erőszakos megszerzését és egyéb bűncselekményeket elismerő, demokratikus intézményeink, így a szabad sajtó lerombolására uszító személyeket közönséges bűnözőknek szokás nevezni, miután a szabad sajtó nem összetévesztendő a kormány-propagandasajtóval.

Ezen túl felhívom figyelmét, hogy a nemzet jogi egyesülésének igényét Júdásként elárulókat szilárd erkölcsi alapokon nemzetárulóknak, a nemzetgazdaságot másfél évnyi mulasztással válságba taszítókat hazaárulóknak, jogi értelemben hűtlenkezelőknek szokás nevezni.

Felhívom továbbá „szíves figyelmét”, hogy hazugságból csakis megvetendő intézmények, így: diktatúra, oligarchia, anarchia táplálkoznak, míg a hazugságok a helyes alkotmányformákkal, így a monarchikus, arisztokratikus, demokratikus berendezkedéssel éles ellentétben állnak. Felhívom a „köztársaság barátainak szíves figyelmét”, hogy a történelemből már régen megtanulhattuk, ami mára nyilvánvalóvá vált: "köztársaság lehet, de nem mindenkinek". A parlamentet ma azok veszik körül, akik részüket követelik az „Önök köztársaságából”.

Tetemre hívom most hazánk és nemzetünk árulóit, a nemzet feltámadása előtt, a nemzet ravatalánál! Tetemre hívom, hisz most is jelen vannak: tetszhalott nemzetünk ezer sebéből buzog a vér!

Gyurcsány Ferenc méltatlan arra, hogy október 23-án a megemlékezők közé álljon. De méltatlan az a Demszky Gábor is, aki kiállt Sztálin Budapest városi díszpolgári státusa mellett. Méltatlan az a Kuncze Gábor, aki belügyi mandátuma során Pongrácz Gergelyt, 56 hősét bilincsbe verve vitette el. Szintén méltatlan az a pufajkás Horn Gyula, kinek szolgálati lapját mindenki ismeri, de sokkal inkább érdekel mindenkit annak első három, hiányzó oldala. Méltatlan az a Mécs Imre, aki 1956-ot kisajátító politikai célzattal a baloldal forradalmának merte nevezni. Méltatlan az a Göncz Árpád, akit rabtársai patkánynak neveztek, aki részt vett Budapest ostromában a Táncsics-különítmény tagjaként, mely a költő szavaival élve „önként, kéjjel ölt, nem csak parancsra”, mikor kivégezte a Szent László Zászlóalj fogságba esett tagjait, többségükben tizenéves fiatal leventéket. És még sokan mások, akik lehetetlenné tették, hogy a rendszerváltozást követően bíróság elé állítsuk soha el nem évülő bűneiért Péter Gábort.

Apropó, Budapest ostroma… Manapság „divatba jött” hogy szélsőségesek ünneplik Budapesten. Egyesek a várban a becsület napjaként, mások felszabadulásként. Megjegyezném, míg esetünkben „Budapest elfoglalásáért” érdemrendet osztottak, addig másutt, így Lengyelország esetében „Varsó felszabadításáért” érdemrendet. Vagyis, szélsőségesek ünneplik Budapest felszabadulását: szabad demokraták és szocialisták ünneplik a kifosztott és megritkított civil lakosságot, a meggyalázott nőket, azt, hogy a szovjet csapatok benzinnel locsolták le a sebesülteket és rájuk gyújtották a sziklakórházat, azt, hogy Malinovszkij mintegy 170.000 civilt deportált Budapestről hadifogolyként a Szovjetunióba, ugyanis meg kellett indokolnia Sztálinnak az elhúzódó ostromot. Végül: szembe kell helyezkednem azzal a tévhittel, hogy a gettó lakossága valóban felszabadulásként élte volna meg az ostrom utáni napokat: Malinovszkij emberei ugyanis nem válogattak.

De eljön az erkölcsi katarzis! Hallja Európa, hallja az egész világ, hogy a magyar nemzet nem kíván többé a multinacionális nagytőke és a nyomában sarjadó neobolsevizmus szolgájaként élni saját hazájában! Visszatérést az Ősi Erényhez!

Hiszek egy Istenben,
hiszek egy Hazában,
hiszek egy Isteni Örök Igazságban,
hiszek, HISZEK Magyarország feltámadásában!

Kistót Gábor

Pécs, Széchenyi tér
2006. október 12.

1 Comments:

Blogger zoon said...

szia! szerintem kell irni valamit németül, mert nem értem magyarul! köszönöm szépen.

14:57  

Megjegyzés küldése

<< Home